Vin Dieselről

A korai évek

Vin Diesel 1967 július 18.-án született New Yorkban. Egzotikus külsejét vér szerinti apjának köszönheti, akivel azonban sohasem találkozott. Vin Greenich Village-ben nőtt fel egy művészek számára fenntartott társasházban asztrológus édesanyja és mostohaapja felügyelete alatt. Vin még csak három éves volt, amikor először színpadra kívánkozott. Egy cirkuszi előadáson édesanyjától elszakadva megpróbált a pódiumra jutni, hogy csatlakozzon a társulathoz. Filmek iránti szeretetét csak tovább fokozta nevelőapja, aki a New York-i egyetemen tanított és Off-Broadway darabokat rendezett, és aki gyakran magával vitte a moziba ikerfiat (Vin ikertestvérét Paulnak hívják, és filmvágóként dolgozik) és leányait.

A családi indíttatás és a szereplésvágy mellett a vakszerencse vezényelte Vint a színészi pályára. A 7 éves kisfiú és unatkozó barátai azzal a szándékkal mentek be a Jane Street-i színházba, hogy szétverjék az épületet. Az elhagyatottnak tűnő épület azonban egy működő társulatnak adott otthont, és egy színházi alkalmazott hamar rendre utasította a megszeppent gézengúzokat. Büntetés helyett azonban egy-egy forgatókönyvet és 20 dollárt adott nekik, azzal a kikötéssel, hogy megtanulják a szövegüket és minden nap 4 órakor megjelenjenek a próbákon. Így lett Vinből professzionális, fizetett színész, és végre anélkül is megnevettethette az embereket, hogy az iskolai igazgatói irodába küldték volna. Diesel végül a A dinoszaurusz ajtó című darabbal debütált a Theatre for the New City színpadán. A többi gyerekszínésszel ellentétben, akik reklámokkal, tv- és filmprodukciókkal kerültek a figyelem központjába, Vin a színpadon szerzett gyakorlatot és csiszolgatta tehetségét. Nevelőapja társulata mellett olyan más Off-Off-Broadway színházakban is megfordult, mint az Amas Rep, La Mama vagy a Riverwest.

Bár a munkája révén művésszé válhatott, gázsija nem biztosította a megélhetést, és 17 éves korábban más anyagi forrás után kutatott. Vin 15 évesen kezdett el edzeni, és a két éves tréning már lehetővé tette számára, hogy New York legmenőbb klubjaiban helyezkedjen el biztonsági emberként. Itt ragadt rá későbbi művészneve, Vin Diesel is. Sem a gyorsan gyarapodó izmok, sem a fenyegető és durva név nem tudta elrejteni az igazi úriembert a felszín alatt, aki az emberek laposra verése és kórházba küldése között mindig szakított időt arra, hogy Camus-t és más klasszikusokat olvasson a hátsó ajtónál. Kidobóembernek lenni kicsit olyan volt, mint szuperhőssé válni, amire régóta vágyott; megtanult bánni az emberekkel, olvasni a gesztusaikból, amit később jól hasznosíthatott a mozivásznon is. Azonban mindez kétélű fegyvernek bizonyult, bár a késő éjszakai munka lehetővé tette volna számára, hogy napközben színpadra lépjen, fenyegetű fizikuma gyakran elijesztette a szereposztó rendezőket.